A vasat már i.e. 1200 körül is használták az emberek – innen ered a vaskorszak elnevezés – és azóta is az egyik legfontosabb fém az építészetben, a gép- és fegyvergyártásban, emellett a földkéreg jelentős részét alkotja, és számos, az emberi test számára létfontosságú, biológiai folyamatban is részt vesz. A vas tehát mindenhol ott van, de fordítunk rá elég figyelmet, ha a mindennapi táplálkozásunkról van szó?
Miért elengedhetetlen a vas az emberi élet szempontjából? – merülhet fel a kérdés. A válasz – akárcsak a nyomozós sorozatok esetében – a vérben keresendő. A vas ugyanis a vérben az oxigén és szén-dioxid szállításáért felelő hemoglobin egyik fő alkotóeleme. A hemoglobin a vörösvértestek alapvető alkotóeleme, amely a tüdőben felveszi az oxigént, majd azt a test különböző szöveteihez szállítja. Ugyanakkor, a hemoglobin a szövetekben felvett szén-dioxidot visszajuttatja a tüdőbe, ahol az kilégzés során távozik a szervezetből. A vér színét is végső soron a benne található vas oxidációs állapota, vagyis a vér oxigéntelítettsége határozza meg. Az oxigénnel telített vér világospiros, míg az oxigénhiányos, de szén-dioxidban gazdag vér sötétebb árnyalatú. *
Az tehát egyértelmű, hogy a vas az életműködéshez elengedhetetlen mikroelem, amit azonban az emberi szervezet nem tud előállítani, így annak megfelelő szintjéről a táplálkozásunkkal szükséges gondoskodni. A vas hiánybetegsége ugyanis olyan tüneteket okozhat, mint tartós fáradtság és kimerülés, csökkenő koncentrációképesség, ami akár fejfájással is társulhat, de a bőrszárazság, a köröm töredezése, vagy a sápadt bőrszín szintén utalhatnak vashiányra. *
De hogy mennyi lenne a napi szükséges vasbevitel? Férfiak számára általánosan napi 8 mg, a nőknél – főképp a rendszeres menstruációs vérveszteség miatt – 18mg, de nagyban befolyásolja a testtömeg és az életmód is. A vitaminok és ásványi anyagok népesség számára ajánlott napi beviteli referencia értéke (NRV) 14mg-ban határozza meg.
Ezek után jogos lehet a kérdés, hogy hogyan lehet a vasat, mint mikroelemet bejuttatni a szervezetünkbe? Nos az első és legkézenfekvőbb opció, hogy a táplálkozással. Szerencsére rengeteg lehetőség adott arra, hogy a szervezetünk vasszükségletét természetes úton, az étkezésünkkel elégítsük ki. Ami talán elsőként eszébe juthat bárkinek, mint legnyilvánvalóbb opció az a vörös húsok, illetve a máj. Azonban vegetáriánus étrend során sem kell aggódni, mivel a bab és a lencse, a spenót, a tökmag és a chia mag, de még az étcsokoládé is (legalább 70%-os kakaótartalommal) is magas vastartalommal bíró élelmiszerek.
És ha már említettük a spenótot, hadd mutassak Nektek egy felhasználási módot, amihez ígérem, konyhatündérnek sem kell lenni. Talán nem csak én vagyok úgy vele, hogy a TikTok algoritmusa időről időre elhalmoz bizonyos green juice receptekkel. Tudjátok, az a fura, zöld színű lötyi, ami állítólag csodákat tesz az ember egészségével. Nos, az egészségre gyakorolt hatásairól nem állíthatok semmit, az viszont egészen biztos, hogy valóban teljesen máshogy indul a reggel egy ilyen elfogyasztása után. Hogy hogyan? Frissen, üdén és energiával telve, szóval szerintem megér egy próbát. Ráadásul a napi zöldségbevitel egy részét is kipipálhatod vele.
Hozzávalók:
Elkészítés:
A hozzávalókat vágd kisebb darabokra, és dobáld bele egy turmixgépbe, és öntsd fel annyi vízzel, hogy a gép kényelmesen elbírjon vele. Turmixold össze, és porciózd kis üvegcsékbe és nagyjából kész is vagy. Igazából az a csodálatos a green juice-ban, hogy nincsenek szabályok. Nem szereted a zellert? Hagyd ki belőle nyugodtan. Édesebben innád? Tegyél bele több ananászkarikát.
* A bejegyzés megírásához a www.webbeteg.hu és a www.benu.hu cikkei szolgáltak alapul.
Kategóriák
információ
FairVita Kft. – 2024 © Minden jog fenntartva.
